RUSZINOK A (VAJDASÁGI) MAGYAR (IRODALMI) KULTÚRA TÖRTÉNETÉBEN
Сажетак
А szétszóratott görögkatolikus rutén/kis-orosz/magyar-orosz/ruszin nép Magyarországon is hazára lelt. Legnagyobbrészt Kárpátalján telepedtek meg. Krúdy Gyula szerény, jámbor népként jellemzi őket, akikkel a magyarok mostohán bánnak, noha a kárpátaljai ruszinok büszkék magyarországi gyökereikre. A magyarországi ruszin közösségek a 21. században is megőrizték, esetenként újraélesztették nemzeti identitásukat, ugyanakkor a magyar kultúra számára is nyitottak maradtak, amint azt az egyes gasztronómiai kiadványok, vagy a nyelvészeti, folklorisztikai, irodalmi egybevető vizsgálatok is jelzik. A vajdasági magyar irodalom vonatkozásában magyar nyelvű antológia, verseskötetek, gasztronómiai kiadvány jelzi, a két nép számontartja egymást. Jelen munka célja a ruszin–magyar kulturális kapcsolatok felkutatása, szintetizálása.
Референце
Ádám, E. (2020a). Így éltek hajdan Kárpátalján a ruszinok. = National Geographic, 2, 27. Így éltek hajdan Kárpátalján a ruszinok | National Geographic (24.hu) (12. avg. 2022.)
Ádám, E. (2020b). Ruszin közösségek Magyarországon. = National Geographic, 3, 2.
Ruszin közösségek Magyarországon | National Geographic (24.hu) (16. maj. 2022.)
ADT, Arcanum Digitális Tudománytár 1989– . Budapest: Arcanum Adatbázis Kiadó https://adt.arcanum.com/hu/ (2022. 12. 10.)
Benedek, A, S. (2003). A gens fidelissima: a ruszinok. Budapest https://mek.oszk.hu/03200/03292/html/ (2. sept. 2022.)
Bonkáló, S. (1996). A rutének (ruszinok). Sajtó alá rendezte, jegyzetek, utószó Salga Attila. 2., bővített kiad. Basel, Budapest: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem EPMSZ Könyvbarátai Köre
Bordás, Gy. (1988). A fordítás helye a Forum kiadói politikájában. Hungarológiai Közlemények, 4, 557–562.
http://epa.oszk.hu/02400/02401/00035/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1988_77_557-562.pdf (12. avg. 2022.)
Bori, I. (1985). A „virrasztó messzeség” költői. 7Nap, jan. 25., 4, 33.
Czirbusz, G. (1899). A Keleti vagy Rutén Kárpátokban. Turisták Lapja, str. 13–31.
Egey, E. (2015). A ruszinokról. Vasi Szemle, 3 http://www.vasiszemle.hu/2015/03/egey.htm (2. sept. 2022.)
Fábián, L. (2007). A magyar és ruszin (ukrán) népballadák összehasonlító vizsgálata. Doktori disszertáció. Debrecen https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/118050/ertekezes_fabian%20laszlo-t.pdf?sequence=6&isAllowed=y (22. sept. 2022)
Genát, A. [2004]. Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve. Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, örmény, roman, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Budapest: Aranyhal
Gerold, L. (2017). Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet
Hattinger-Klebasko, G. (1996). A ruszinok. U: Eperjessy Ernő (Red.). Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából 1. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság
Hegedűs, A. (2000). Vajdaság története 1944-ig. U: Gábrityné Molnár Irén, Mirnics Zsuzsa (Red.). Vajdasági marasztaló. Tanulmányok, kutatások. Szabadka: MTT. 11–21. https://www.mtt.org.rs/publikaciok/mtt_konyvsorozatok/03_Vajdasagi_Marasztalo.pdf (22. sept. 2022)
Hollós, M. (2006). Éremművészet a zenében. Bartók: Rutén nóta. Parlando, 6, 24–25.
Horváth Futó, H. (2022). Gion Nándor. Bibliográfia, dokumentum- és fotótár. Szenttamás: Gion Nándor Kulturális Központ, Gion Nándor Emlékház
Juhász, G. (1986). A nemzetiségi kontextusnál szélesebb körben… Üzenet, 6, 358–362.
Jung, K. (1992). Köznapok és legendák. Újvidék: Forum Könyvkiadó
Kalapis, Z. (2002). Életrajzi kalauz I. Újvidék: Forum Könyvkiadó http://adattar.vmmi.org/konyvek/23/kalapis_zoltan_eletrajzi_kalauz_a-gy.pdf (12. jun. 2022.)
Kovács, Z. (1980). Máramarosi rutén népdalok. Etnographia, str. 630–631.
Krúdy, Gy. (1919). Havasi kürt. Ruszin-Krajna kistükre. [Budapest]: Kiadja Ruszka-Krajna Népbiztossága https://mek.oszk.hu/21800/21830/21830.htm (12. jun. 2022.)
Kurcz, Á. I. (2017). Gion Nándor. Művei és műhelytitkai. Budapest: Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány http://www.keskenyut.hu/news/1387/kurcz_.,_gion_n._mvei_s_mhelytitkai.pdf (3. dec. 2022.)
Lódi, G. (2015). Regionalitás és intertextualitás az elmúlt két évtized vajdasági magyar novelláiban. Doktori értekezés. Újvidék: BTK https://nardus.mpn.gov.rs/bitstream/handle/123456789/12078/Disertacija.pdf (11. nov. 2022.)
Lukáts, J. (2014). A nemzetiségi irodalmak és a magyar irodalom kölcsönkapcsolatai. Barátság, 3, 7878–7883.
Mirnics, K. (2000). Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók. Vajdaság története 1944-ig. U: Gábrityné Molnár Irén, Mirnics Zsuzsa (Red). Vajdasági marasztaló. Tanulmányok, kutatások. Szabadka: MTT. 23–52.
Miskolczi, Zs., G. (Red). (1988). Egymás asztalánál. A szerb és a bunyevác konyha ízei. Vajdasági magyar konyha. Vajdasági szlovák konyha. Vajdasági román konyha. Vajdasági ruszin konyha. Hal sokféleképpen. Így sütöttek nagyanyáink (százéves tapasztalatok). [Újvidék]: a Magyar Szó különkiadványa
Morilják, V., ötletgazda (2009). Magyarországi ruszin háziasszonyok receptjei. Budapest: Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Óbuda Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
MNYÉSZ, A Magyar Nyelv Értelemző Szótára 5. (1961). Budapest: Akadémiai Kiadó
MNYTESZ, A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára 3. (1976). Budapest: Akadémiai Kiadó
Ortutay, Gy. (1939). Rákóczi két népe. Budapest: Mefhosz Kiadó
Pál, A. (2019). A rejtőzködő celeb. Kultúra.hu, febr. 21. A rejtőzködő celeb – kultúra.hu (kultura.hu) (10. dec. 2022.)
Papharhaji, Gy. (1988). Ordas évek. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Popovics, T. M. (2001). Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a XX. század végén. Budapest: Osiris Kiadó-MTA, Kisebbségkutató Műhely
Popovics, T. M. (2011). A magyarországi ruszinok identitásmegőrzési törekvései. https://web.archive.org/web/20160304235038/http://popovichtibor.blogspot.hu/2011/08/magyarorszagi-ruszinok.html (12. dec. 2022.)
Ramacs, M. – Szopka, Lj. (1987). Rege a cigányról és a hegedűjéről. Ford. Jung Károly. Újvidék: Dnevnik, Forum Könyvkiadó, Libertatea, Obzor, Ruszke szlovo
Roncsák, A. (1986). A kényszer megöli a dalt. Találkozás Mihál Ramacs ruszin íróval. Magyar Szó, márc. 30., 87, 13.
Sasvári, L. (é. n.) Ruszin hagyományok görögkatolikusságunk néprajzában. https://mek.oszk.hu/01600/01676/01676.htm (20. nov. 2022.)
Somfai, L. (1971). Bartók 2. hegedűrapszódiájának rutén epizódja. Muzsika, 3
Savić, S. – Mitro, V., (Ured.). (2006). Vajdasági magyar nők élettörténetei. Újvidék: Futura publikációk, Női Stúdiumok és Kutatások
Szopka, Lj. – Tamas, J. (Ured.) (1984). A messzeség virraszt. A mai ruszin költészet antológiája. Ford. Brasnyó István. Újvidék: Forum Könyvkiadó
Terényi–Kelemen, É. (2022). Andy Warhol, a különc művész és világsztár. Magyar Szó, Kilátó, szept. 25. Magyar Szó Online - Mellékletek - Kilátó - Andy Warhol, a különc művész és világsztár (magyarszo.rs) (12. dec. 2022.)
Thomka, B. (1994). Tolnai Ottó. Pozsony: Kalligram.
Udvari, I. (1984). A bács-szerémi (jugoszláviai) ruszin irodalom történetének alapvonalai. Tiszatáj, 6, 66–71. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/12606/1/tiszataj_1984_006_066-071.pdf (21. avg. 2022.)
Udvari, I. (1987). Adalékok egy szlavista könyvtáros életrajzához. Magyar Könyvszemle, 1, 53–56 http://epa.niif.hu/00000/00021/00332/pdf/MKSZ_EPA00021_1987_103_01_00332.pdf (12. nov. 2022.)
Udvari, I. (1992). Ruszinok a XVIII. században. Nyíregyháza: Bessenyei György Kiadó
Udvari, I. (2017). Ruszinok. Kultúra és hagyományok. Kultúra és hagyományok (ruszin.com) (16. maj. 2022.)
Udvari, I. (1991). Ruszin irodalom. U: Szerdahelyi István – Király István (Red.). Világirodalmi lexikon 12. Budapest: Akadémiai Kiadó
Veselinović-Šulc, M. (1978). A ruszinok művelődési életéről a szocialista Vajdaságban. Hungarológiai Közlemények, 35, 151–154. http://epa.oszk.hu/02400/02401/00009/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1978_35_151-154.pdf (2. nov. 2022.)
Veselinović-Šulc, M. (1995). A magyar és délszláv mese motívumai a bácskai ruszinok népmeséiben. U: Bosnyák István (Red.) Jugoszláviai magyar foklór III. Újvidék: BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. 153–160.
Ádám, E. (2020b). Ruszin közösségek Magyarországon. = National Geographic, 3, 2.
Ruszin közösségek Magyarországon | National Geographic (24.hu) (16. maj. 2022.)
ADT, Arcanum Digitális Tudománytár 1989– . Budapest: Arcanum Adatbázis Kiadó https://adt.arcanum.com/hu/ (2022. 12. 10.)
Benedek, A, S. (2003). A gens fidelissima: a ruszinok. Budapest https://mek.oszk.hu/03200/03292/html/ (2. sept. 2022.)
Bonkáló, S. (1996). A rutének (ruszinok). Sajtó alá rendezte, jegyzetek, utószó Salga Attila. 2., bővített kiad. Basel, Budapest: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem EPMSZ Könyvbarátai Köre
Bordás, Gy. (1988). A fordítás helye a Forum kiadói politikájában. Hungarológiai Közlemények, 4, 557–562.
http://epa.oszk.hu/02400/02401/00035/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1988_77_557-562.pdf (12. avg. 2022.)
Bori, I. (1985). A „virrasztó messzeség” költői. 7Nap, jan. 25., 4, 33.
Czirbusz, G. (1899). A Keleti vagy Rutén Kárpátokban. Turisták Lapja, str. 13–31.
Egey, E. (2015). A ruszinokról. Vasi Szemle, 3 http://www.vasiszemle.hu/2015/03/egey.htm (2. sept. 2022.)
Fábián, L. (2007). A magyar és ruszin (ukrán) népballadák összehasonlító vizsgálata. Doktori disszertáció. Debrecen https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/118050/ertekezes_fabian%20laszlo-t.pdf?sequence=6&isAllowed=y (22. sept. 2022)
Genát, A. [2004]. Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve. Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, örmény, roman, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Budapest: Aranyhal
Gerold, L. (2017). Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet
Hattinger-Klebasko, G. (1996). A ruszinok. U: Eperjessy Ernő (Red.). Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából 1. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság
Hegedűs, A. (2000). Vajdaság története 1944-ig. U: Gábrityné Molnár Irén, Mirnics Zsuzsa (Red.). Vajdasági marasztaló. Tanulmányok, kutatások. Szabadka: MTT. 11–21. https://www.mtt.org.rs/publikaciok/mtt_konyvsorozatok/03_Vajdasagi_Marasztalo.pdf (22. sept. 2022)
Hollós, M. (2006). Éremművészet a zenében. Bartók: Rutén nóta. Parlando, 6, 24–25.
Horváth Futó, H. (2022). Gion Nándor. Bibliográfia, dokumentum- és fotótár. Szenttamás: Gion Nándor Kulturális Központ, Gion Nándor Emlékház
Juhász, G. (1986). A nemzetiségi kontextusnál szélesebb körben… Üzenet, 6, 358–362.
Jung, K. (1992). Köznapok és legendák. Újvidék: Forum Könyvkiadó
Kalapis, Z. (2002). Életrajzi kalauz I. Újvidék: Forum Könyvkiadó http://adattar.vmmi.org/konyvek/23/kalapis_zoltan_eletrajzi_kalauz_a-gy.pdf (12. jun. 2022.)
Kovács, Z. (1980). Máramarosi rutén népdalok. Etnographia, str. 630–631.
Krúdy, Gy. (1919). Havasi kürt. Ruszin-Krajna kistükre. [Budapest]: Kiadja Ruszka-Krajna Népbiztossága https://mek.oszk.hu/21800/21830/21830.htm (12. jun. 2022.)
Kurcz, Á. I. (2017). Gion Nándor. Művei és műhelytitkai. Budapest: Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány http://www.keskenyut.hu/news/1387/kurcz_.,_gion_n._mvei_s_mhelytitkai.pdf (3. dec. 2022.)
Lódi, G. (2015). Regionalitás és intertextualitás az elmúlt két évtized vajdasági magyar novelláiban. Doktori értekezés. Újvidék: BTK https://nardus.mpn.gov.rs/bitstream/handle/123456789/12078/Disertacija.pdf (11. nov. 2022.)
Lukáts, J. (2014). A nemzetiségi irodalmak és a magyar irodalom kölcsönkapcsolatai. Barátság, 3, 7878–7883.
Mirnics, K. (2000). Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók. Vajdaság története 1944-ig. U: Gábrityné Molnár Irén, Mirnics Zsuzsa (Red). Vajdasági marasztaló. Tanulmányok, kutatások. Szabadka: MTT. 23–52.
Miskolczi, Zs., G. (Red). (1988). Egymás asztalánál. A szerb és a bunyevác konyha ízei. Vajdasági magyar konyha. Vajdasági szlovák konyha. Vajdasági román konyha. Vajdasági ruszin konyha. Hal sokféleképpen. Így sütöttek nagyanyáink (százéves tapasztalatok). [Újvidék]: a Magyar Szó különkiadványa
Morilják, V., ötletgazda (2009). Magyarországi ruszin háziasszonyok receptjei. Budapest: Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Óbuda Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
MNYÉSZ, A Magyar Nyelv Értelemző Szótára 5. (1961). Budapest: Akadémiai Kiadó
MNYTESZ, A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára 3. (1976). Budapest: Akadémiai Kiadó
Ortutay, Gy. (1939). Rákóczi két népe. Budapest: Mefhosz Kiadó
Pál, A. (2019). A rejtőzködő celeb. Kultúra.hu, febr. 21. A rejtőzködő celeb – kultúra.hu (kultura.hu) (10. dec. 2022.)
Papharhaji, Gy. (1988). Ordas évek. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Popovics, T. M. (2001). Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a XX. század végén. Budapest: Osiris Kiadó-MTA, Kisebbségkutató Műhely
Popovics, T. M. (2011). A magyarországi ruszinok identitásmegőrzési törekvései. https://web.archive.org/web/20160304235038/http://popovichtibor.blogspot.hu/2011/08/magyarorszagi-ruszinok.html (12. dec. 2022.)
Ramacs, M. – Szopka, Lj. (1987). Rege a cigányról és a hegedűjéről. Ford. Jung Károly. Újvidék: Dnevnik, Forum Könyvkiadó, Libertatea, Obzor, Ruszke szlovo
Roncsák, A. (1986). A kényszer megöli a dalt. Találkozás Mihál Ramacs ruszin íróval. Magyar Szó, márc. 30., 87, 13.
Sasvári, L. (é. n.) Ruszin hagyományok görögkatolikusságunk néprajzában. https://mek.oszk.hu/01600/01676/01676.htm (20. nov. 2022.)
Somfai, L. (1971). Bartók 2. hegedűrapszódiájának rutén epizódja. Muzsika, 3
Savić, S. – Mitro, V., (Ured.). (2006). Vajdasági magyar nők élettörténetei. Újvidék: Futura publikációk, Női Stúdiumok és Kutatások
Szopka, Lj. – Tamas, J. (Ured.) (1984). A messzeség virraszt. A mai ruszin költészet antológiája. Ford. Brasnyó István. Újvidék: Forum Könyvkiadó
Terényi–Kelemen, É. (2022). Andy Warhol, a különc művész és világsztár. Magyar Szó, Kilátó, szept. 25. Magyar Szó Online - Mellékletek - Kilátó - Andy Warhol, a különc művész és világsztár (magyarszo.rs) (12. dec. 2022.)
Thomka, B. (1994). Tolnai Ottó. Pozsony: Kalligram.
Udvari, I. (1984). A bács-szerémi (jugoszláviai) ruszin irodalom történetének alapvonalai. Tiszatáj, 6, 66–71. http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/12606/1/tiszataj_1984_006_066-071.pdf (21. avg. 2022.)
Udvari, I. (1987). Adalékok egy szlavista könyvtáros életrajzához. Magyar Könyvszemle, 1, 53–56 http://epa.niif.hu/00000/00021/00332/pdf/MKSZ_EPA00021_1987_103_01_00332.pdf (12. nov. 2022.)
Udvari, I. (1992). Ruszinok a XVIII. században. Nyíregyháza: Bessenyei György Kiadó
Udvari, I. (2017). Ruszinok. Kultúra és hagyományok. Kultúra és hagyományok (ruszin.com) (16. maj. 2022.)
Udvari, I. (1991). Ruszin irodalom. U: Szerdahelyi István – Király István (Red.). Világirodalmi lexikon 12. Budapest: Akadémiai Kiadó
Veselinović-Šulc, M. (1978). A ruszinok művelődési életéről a szocialista Vajdaságban. Hungarológiai Közlemények, 35, 151–154. http://epa.oszk.hu/02400/02401/00009/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1978_35_151-154.pdf (2. nov. 2022.)
Veselinović-Šulc, M. (1995). A magyar és délszláv mese motívumai a bácskai ruszinok népmeséiben. U: Bosnyák István (Red.) Jugoszláviai magyar foklór III. Újvidék: BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. 153–160.
Објављено
24. 02. 2023.
Како цитирати
ISPÁNOVICS CSAPÓ, Julianna.
RUSZINOK A (VAJDASÁGI) MAGYAR (IRODALMI) KULTÚRA TÖRTÉNETÉBEN.
РУСИНИСТИЧНИ СТУДИЇ, [S.l.], v. 6, n. 6, p. 229-249, feb. 2023.
ISSN 2560-3612. Доступно на: <https://rusinisticnistudi.ff.uns.ac.rs/index.php/rs/article/view/63>. Датум приступа: 19 apr. 2024
doi: https://doi.org/10.19090/rs.2022.6.229-249.
Bрој часописа
Секција
Articles
